Az allergia az immunrendszer túlzott reakciója olyan anyagokra, amelyek egészséges (nem allergiás) embereknél semmilyen választ nem váltanak ki a szervezetből, ilyenek például a tojás, pollen.
Az allergia tehát az immunrendszer "tévedésének" következménye, eltúlzott válasza egy egyébként ártalmatlan anyagra.
Az allergiát okozó anyagokat allergéneknek nevezzük.
Az allergénnel történő első találkozás átalakítja a limfocitákat (fehérvérsejtek egyik nagy csoportja), melyek a második találkozás után bármikor létrehozhatnak allergiát.
Az allergia leggyakoribb fajtája az egyes, vagy azonnali típusú túlérzékenységi reakció, úgy jön létre, hogy az allergén kapcsolódik a masztociták és bazofilek felszínén levő IgE-hez és így idézi elő azok degranulációját. Az így felszabadult anyagok, citokinek, interleukinek, hisztamin, prosztaglandinok, gyulladást váltanak ki a szövetekben.
Például az ételallergia esetében a szervezet védekező rendszere tévesen úgy reagál bizonyos összetevőkre, alkotóelemekre, anyagokra, mintha azok károsak lennének számára, ezért az immunrendszer sejtjei ellenanyagot kezdenek termelni, hogy az idegen anyaggal szemben védekezni tudjanak.
Az allergiás reakció fajtájától függően azonnal, órák, vagy napok alatt produkál tüneteket a szervezetben.
A tünetek lehetnek enyhék és súlyosak egyaránt.
Jellemző tünetek között szerepelhetnek kiütések, foltok, hólyagok megjelenése a bőr felszínén, hasi fájdalom, hányás, hasmenés, felső légúti problémák,
légszomj, nehézlégzés, súlyosabb esetben akár úgynevezett anafilaxiás sokk (erről egy következő cikkben bővebben írunk).
Az allergia olyan betegség, amelynek több fajtáját ismerjük, leginkább aszerint csoportosítjuk, hogy mi az allergiánk tárgya, azaz mi az allergén anyag szervezetünk számára: tej, tojás, glutén, pollen stb.
A legfontosabb allergia ellenes védekezés az allergén anyag elkerülése!
Az allergia hátterében lévő allergiás immunválaszban részt vehetnek IgE immunoglobulinok, eosinophil és basophil fehérvérsejtek, limphociták, stb.
Az allergia vizsgálatánál ezeknek az anyagoknak a meglétét, a sejtek aktivitását vizsgáljuk, míg a gyógyításában az imént említett anyagok felszabadulását, fenti sejtek aktivitását gátoljuk.
Az ételintoleranciáról már Hippokratész ókori görög orvos is feljegyzéseket készített, de csak az elmúlt 4-5 évtizedben vált ismertté a modern orvostudomány számára.
A legismertebb ételintolerancia a laktózérzékenység, melynél a tejcukor bontó enzim hiánya okozza a tüneteket.
Ha ezt pótoljuk tejcukor fogyasztásakor, akkor megszűnnek a tünetek.
Az ételek és alapanyagok hasznosításakor azonban szinte mindenben lehetnek olyan fehérjék, amelyet a szervezet nem képes maradéktalanul lebontani.
Míg az ételallergia esetén jelentkező tünetekért az immunrendszer felel, addig az ételintolerancia tüneteit az emésztőrendszer váltja ki.
Az ételallergia veszélyesebb, mint az ételintolerancia, hiszen extrém esetben súlyos allergiás reakció is felléphet, ami akár halált is okozhat.
Míg az ételallergiára jellemző, hogy az ételben található allergén már kis mennyiségben, akár a bőrre, nyálkahártyára kerülve is előidézheti az immunrendszer reakcióját, addig az ételintoleranciánál a jelentkező tünetek súlyossága az elfogyasztott étel mennyiségétől függ, és csak az emésztőrendszerbe került étel váltja ki.